Szent Valentin eml�k�re nevenapj�n vil�gszerte megaj�nd�kozz�k szeretteiket az emberek a szerelmesek napj�n. Valentin kultusza a II. sz�zadra vezethet� vissza, ekkor �lt Valentin. A legelterjedtebb t�rt�net szerint Valentint kereszt�ny hite miatt II. Claudius b�rt�ne vetette, ahol � a b�rt�n�r le�ny�nak visszaadta a l�t�s�t. Miel�tt 270. febru�r 14-�n kiv�gezt�k, a le�nynak egy �zenetet k�ld�tt: "A Te Valentinod." �gy v�lt ez az �zenet vil�gszerte is ismertt�.

A r�maiak febru�r 15-�n tartott�k Luperkalia �nnep�t. Ezt a tavasz-�nnepet Luperkusz isten tisztelet�nek szentelt�k, aki a ny�jak �s a term�s v�delmez�je volt. Az emberek dalolva �s t�ncolva k�ny�r�gtek Luperkuszhoz, hogy megv�dje a ny�jaikat �s vigy�zzon az emberek �s az �llatok eg�szs�g�re �s term�kenys�g�re.

Az �nnep �jjel�n a fiatal n�k belerakt�k a nev�ket egy ker�mia kors�ba, a f�rfiak pedig h�ztak bel�le egy-egy nevet. Az �nneps�g �s a t�ncok idej�re p�rok lettek, s�t gyakran eg�sz �vben egy�tt maradtak.

Az angolok m�r 1446-ban �nnepelt�k ezt a napot. Az 1700-as �vekben divatoss� v�ltak a Valentin-versesk�tetek. A XIX. sz�zadban m�r �dv�zl�k�rty�kat is k�ldtek egym�snak az emberek ezen a napon. Magyarorsz�gon 1990-ben �ledt fel ennek a napnak a meg�nnepl�se.

Valentin napot az�rt tartj�k, hogy meg�nnepelj�k egy szent eml�k�t, aki tisztelte a szerelmet �s a romantik�t. Ilyenkor az emberek szerelmes �zeneteket cser�lnek. M�sok szerint k�s�bb sokan �sszet�vesztett�k a norman-francia 'galantin' sz�val, ami szerelmest jelent. Az id�k sor�n a k�t hiedelem �sszefon�dott, ez�rt Szent Valentinra �gy emlekeznek most, mint a szerelmesek v�d�szentj�re.

Ezen a napon ny�ltan szabad eml�kezni az elm�lt szerelmekre, nem szabad megs�rt�dni, megharagudni. A Valentin napi szok�s azt is lehet�v� teszik, hogy egy pl�t�i szerelem szenved� alanya k�ldj�n �zenetet szerelm�nek. A mai nap mindk�t nem k�pvisel�i tegyenek az�rt, hogy az �r�m�, a kedvess�g�, a figyelmess�g� legyen a f�szerep.